A csillagászati műszerek fejlődése szinte a Földön élő állatok és növények törzsfejlődéséhez volt hasonlatos. Kialakultak irányok, amelyek túléltek mindent és voltak zsákutcák is. A mai cikk is egy ilyen kudarcról szól, ugyanakkor ne feledjük, hogy ezeknek nagyon fontos szerepük van: ezáltal megtudhatjuk, hogy merre NE haladjunk tovább. Ezen felül a Craig-távcső „magánéleti” sztorija is érdekes! Tarts velem!
A new yorki Grand Central Terminalt a filmekből már ismerhetjük. De vajon ki ismeri a nagy váróterem mennyezetének történetét? Senki? Akkor itt a lehetőség megismerni!
A mai napon nem kívánok szórakoztatni. Csak kikapcsolni. Egy fotó és egy mondat csupán mára.
Az Ikrek és az Oroszlán között egy csaknem teljesen üres, csillagtalan területet találunk. Pedig egy nagyon ősi és több szempontból is jelentős csillagképet rejt az égboltnak eme zuga. Itt találjuk a Rák csillagképet és benne jóval többet, mint azt gondolhatnánk. Hogy mégis miket? Kattints és megtudod!
Hamarosan átlépünk márciusba, amikor is a meteorológia már azt mondja: tavasz van. A csillagászok szerint viszont még három hetet várunk ezzel. Mai bejegyzésemben az égbolt különböző arcait mutatom be az évszakokat sorba véve. A négy időszakban a felettünk lebegő csillagvilág teljesen máshogy néz ki. Hogy mégis miként? Olvasd el a teljes bejegyzést!
Vannak pillanatok a tudomány történetében, amelyekről azt hisszük, hogy a zsenialitás hirtelen felvillanásai. Newton és az alma, Arkhimédész és a fürdőkád. De a valóságban a legnagyobb felfedezések mögött gyakran nem egyetlen „Heuréka!” kiáltás áll, hanem a csendes, őrjítően monoton, emberfeletti kitartás. A Pluto felfedezése egy ilyen történet volt. Ismerjétek meg!
Jellemzően tavasszal van esélyünk megfigyelni egy halvány derengést az égbolton. Ami nem a Tejút, nem valami földi világítótest fénye, hanem valami más. Nehezen csíphető el, mert valóban nagyon könnyen beleolvad az éjfekete szövetbe. Ez az „állatövi fény”. Erről a jelenségről szól a mai bejegyzésem.
A Rák gyönyörűséges csillaghalmaza, az M44. Hatalmas látszó méretű, szikrázó napok alkotta csoport. Kisebb távcsőben felejthetetlen látvány. Lássuk hát közelebbről!
Bár a naptár még februárt mutat, az égbolt már a tavaszra készül. Ezen a héten a Holdé a főszerep, ami estéről estére fényesebb lesz, „reflektorozva” a téli csillagképek között. De van itt valami más is… egy kísérteties fény a nyugati égen.
Itt, Európa közepén, már a falvak égboltja sem ugyanaz, mint amit elődeink láthattak.
Környezetünket nem csak a kézzel fogható dolgok szennyezik, hanem a csillagos égbolt látványát is tönkretesszük. A mai, meglehetősen hosszú bejegyzésben igyekszem összefoglalni mindazt, amit tudok erről, amit gondolok és talán amit tehetek…
