A csillagászat néha olyan, mint egy izgalmas detektívtörténet. Vannak rejtélyek, nyomok, gyanúsítottak és váratlan fordulatok. Az év leglátványosabb meteorrajának, a Geminidáknak az eredete pontosan egy ilyen kozmikus nyomozás volt, aminek a megoldása évtizedekig váratott magára, és alapjaiban írta át, amit a hullócsillagokról gondoltunk.

Az ügy: A hiányzó tettes

A legtöbb meteorraj esetében a „tettes” kiléte egyértelmű: egy üstökös. Ahogy ezek a hatalmas, piszkos hógolyók keringenek a Nap körül, a hő hatására gázokat és port bocsátanak ki magukból, egy törmeléksávot hagyva maguk után a pályájukon. Amikor a Föld áthalad ezen a sávon, a porszemcsék behatolnak a légkörünkbe és látványos hullócsillagokként égnek el.

A Geminidák esetében azonban a nyomozók falba ütköztek. Bár a meteorraj pályáját pontosan ismerték, évtizedekig nem találtak egyetlen üstököst sem, ami a bűnügyi helyszínen, azaz a törmelékáram pályáján keringett volna. A Geminidák egy rejtélyes „árva” meteorrajnak tűnt.

Egy váratlan nyom: A 3200 Phaethon

A fordulat 1983-ban következett be, amikor az IRAS infravörös csillagászati műhold egy különös objektumot fedezett fel. Ez volt a 3200 Phaethon, egy szokatlan, Naphoz rendkívül közel merészkedő aszteroida. Amikor a csillagászok kiszámolták a pályáját, a puzzle darabjai a helyükre kerültek: a Phaethon pályája tökéletesen egyezett a Geminidák törmelékáramával. De hogyan lehetséges ez? Egy aszteroida, ami egy szikladarab, hogyan hozhat létre porszemcsékből álló meteorrajt?

A megoldás: A „szikla-üstökös”

Kiderült, hogy a 3200 Phaethon nem egy átlagos aszteroida, hanem egy különleges hibrid, egy úgynevezett „szikla-üstökös”. Amikor ez a 6 km átmérőjű szikladarab a pályáján a Nap közelébe ér, a felszíne akár 750 °C-ra is felhevül. A rendkívüli hő hatására a kőzet megrepedezik, és porszemcséket bocsát ki magából az űrbe – pont, mint egy üstökös.

Ezzel a rejtély megoldódott: a Geminidákat nem egy jégből álló üstökös, hanem egy forróságtól repedező aszteroida hozza létre.

És hogy a történet még teljesebb legyen: a nevét a görög mitológia Phaethónjáról kapta, aki apja, Héliosz napisten szekerén túl közel repült a Földhöz. Milyen találó név egy aszteroidának, ami szinte súrolja a Napot!