Képzeld el, hogy belépsz egy hatalmas könyvtárba, de a könyvek 95%-a láthatatlan tintával van írva. Tudod, hogy ott vannak, érzed a súlyukat a polcokon, látod, ahogy a polcok meghajolnak alattuk, de elolvasni nem tudod őket. A modern kozmológia pontosan ebben a helyzetben van. Minden, amit látunk – a csillagok, a galaxisok, a bolygók, mi magunk – a Világegyetem teljes tartalmának mindössze 5%-át teszi ki. A többi láthatatlan. De honnan tudjuk egyáltalán, hogy ott van?

A bizonyíték: A túlpörgő galaxisok

Az 1970-es években Vera Rubin csillagász a galaxisok forgását tanulmányozta, és egy döbbenetes anomáliára lett figyelmes. A galaxisok külső csillagai olyan elképesztő sebességgel keringtek, hogy a galaxisban lévő látható anyag (csillagok, gázok) gravitációja egyszerűen nem lett volna elég ahhoz, hogy egyben tartsa őket. A fizika törvényei szerint szét kellett volna repülniük az űrben, mint a gyerekek egy túlgyorsan forgó körhintáról. Mégsem teszik. Valami extra, láthatatlan „ragasztóanyag” többlet gravitációja tartja őket össze.

Az 1. rejtély: A Sötét Anyag

Ez a rejtélyes, láthatatlan ragasztó a sötét anyag. Nem bocsát ki fényt, nem veri vissza, és nem lép semmilyen kölcsönhatásba a fénnyel – ezért hívjuk sötétnek. Csak és kizárólag a gravitációs hatását érezzük. Fogalmunk sincs, miből van, de a számítások szerint a Világegyetem összes anyagának körülbelül 85%-át ez a rejtélyes szubsztancia teszi ki.

A 2. rejtély: A Sötét Energia

Mintha egy láthatatlan anyag nem lenne elég, a kozmosz tartogat egy másik, még nagyobb rejtélyt is. A 20. század végén a csillagászok azt hitték, a Világegyetem tágulása a gravitáció miatt lassul. Ehelyett a mérések ennek pont az ellenkezőjét mutatták: a tágulás egyre gyorsul! Valami antigravitációszerű, taszító hatás hajtja szét az univerzumot, mint egy láthatatlan „motor”. Ezt a rejtélyes jelenséget nevezték el sötét energiának.

A végeredmény: A Kozmikus Recept

Ha mindent összeadunk, a kép egyszerre lenyűgöző és alázatra intő. A Világegyetem teljes energia- és anyagtartalmának:

• 68%-a a tágulást gyorsító sötét energia,

• 27%-a a galaxisokat összetartó sötét anyag,

• és mindössze 5%-a a „normál” anyag, amiből a csillagok, a bolygók és mi magunk is felépülünk.

A tudomány legnagyobb kalandja ma talán az, hogy megfejtse, mi is alkotja valójában világunk elsöprő többségét.